A Jeet Kune Do: nem m�s, mint az utcai harcok kifinomult v�ltozata; szab�lyait pedig mindenkoron a k�zd� egy�n szabja meg.

A szobr�sz, amikor a m�v�n dolgozik, nem ad a mint�z�sra v�r� t�mbh�z m�g t�bb anyagot. Ellenkez�leg, elt�vol�tja a felesleges r�szeket, hogy el�t�nj�k az igazs�g.

B�r a technika minden id�szakban fontos, soha nem szabad, hogy t�l g�piess�, komplik�ltt�, korl�toz�v� v�lj�k. Ha vakon k�t�d�nk hozz�, v�g�l t�ls�gosan rabjaiv� v�lunk korl�toz�sainak.

Ha valaki megt�mad v�laszod r� nem az 1. sz�m� technika, a 2. sz�m� helyzet, vagy az 5. sz�m� paragrafus. Egyszer�en �gy mozogsz, mint a hang �s a visszhang.

Miel�tt tanulni kezdtem a harci m�v�szetet, sz�momra egy �t�s nem jelentett t�bbet, mint egy �t�s, egy r�g�s nem t�bbet mint �nmaga. Mikor pedig tanulni kezdtem, a r�g�s m�r nem volt t�bb� puszt�n csak egy r�g�s, az �t�s nem t�bb� egy �t�s. Most viszont, hogy meg�rtettem a harci m�v�szetet, a r�g�s �pp csak �jra egy r�g�s, az �t�s �pp csak �jra egy �t�s.

A tud�s tet�pontja l�nyeg�ben nem jelent semmi rendk�v�lit. A lehet� legnagyobb egyszer�s�get, k�pess�get arra, hogy a lehet� legt�bbet hozzuk ki a legkevesebb eszk�zzel. Csak az haszn�l felesleges „d�sz�t�seket”, aki m�g f�l �ton j�r a t�k�leteshez.

A zs�k �lettelen, soha nem �t vissza olyan agressz�ven, mint egy val�di ellenf�l. �gy a tanul� k�nnyen �nel�g�ltt� v�lhat, �s az �kl�z�s, a harc k�zben „nyitva” hagyja mag�t.

Soha ne taszig�lj�tok, l�kd�ss�tek a zs�kot! Eml�kezzetek arra, hogy a r�g�s �s az �t�s ereje a megfelel� testhelyzet, az alkalmas pillanat �sszhangj�n m�lik, nem pedig els�sorban az �t�s erej�t�l f�gg, mint ahogy azt sokan gondolj�k.

Ha meg tudom a 90kg-os leng� zs�kot egyetlen r�g�ssal �ll�tani, biztos lehetek benne, hogy egy 100kg-os emberrel is sim�n elb�nok.

Ha j�l is megy az effajta kieg�sz�t�, p�tl� tr�ning, ne gondoljuk, hogy m�r val�di szak�rt�i vagyunk a k�zdelemnek. Ne feledj�k, hogy a t�nyleges harc, a k�zd�s a legmagasabb fok� dolog, �s mindez csak a hozz� vezet� eszk�z.

B�rmilyen harci m�v�szet gyakorl�s�hoz nincs jobb a k�tetlen, szabad st�lus� k�zd�sn�l.

Valami ami statikus, merev, annak sz�m�ra k�pzelhet� csak el egy kiszabott �t, de nem egy olyan dolog sz�m�ra, ami �l�, v�ltoz�. A harc pillanatr�l pillanatra �l, v�ltozik.

A helyes tart�s a k�zdelem alapja. A pillanatban megfelel� legterm�szetesebb poz�ci�t kell felvenni.

A helyes tart�s a test hat�kony szervezetts�g�nek k�rd�se, csak hossz�, fegyelmezett gyakorl�s �tj�n �rhet� el. A k�szenl�ti �ll�s a legalkalmasabb ahhoz, hogy mechanikusan v�grehajtsunk minden technik�t �s k�szs�get. Lehet�v� teszi, hogy teljesen ellazuljunk �s egy�ttal lehet�v� teszi a gyors reakci� szempontj�b�l legalkalmasabb izom �s ideg�llapotot.

Helyes tart�s hat�sa:

A testnek a v�gtagoknak olyan helyzetet teremt, amely a k�vetkez� mozg�soknak mechanikusan a legkedvez�bbek.

Lehet�v� teszi, hogy �n. „p�kertestet” mutasson a k�zd�, amely �ppen olyan keveset �rul el a tervezett mozg�sokr�l, mint ahogy k�rtyaj�t�k k�zben az �n. „p�kerarc”.

A testnek az izomnak azt a megfelel� fesz�lts�get �s izomt�nust adja, amely sz�ks�ges a gyors reakci�hoz �s a j� koordin�ci�hoz.

Olyan �ll�st kell felvenni, amely a lehet� legnagyobb fok� lazas�got �s fesz�lts�gn�lk�lis�get ny�jtja �s �ppen ez�rt, amelyb�l a leghat�konyabban lehet �lland� mozg�sba �tmenni. A k�szenl�ti �ll�s els�sorban is a helyes „szellemi tart�s �ll�sa”.

A v�llat laz�n, a kezet pedig k�nnyen felfel� kell tartani fesz�lts�g n�lk�l �s t�mad�shoz k�szen. Az eg�sz v�ll �s kar laza �s fesztelen legyen az�rt, hogy a vezet� kezet, mint egy v�v�t�rt haszn�lhassa. A k�ztart�snak gyakran kell v�ltoznia, eg�szen att�l a helyzett�l, amikor az �k�l h�tul �s alacsonyan van eg�szen v�llmagass�gig, sz�lt�ben pedig a vezet� v�ll k�ls� oldal�hoz, amennyire csak lehets�ges, de an�lk�l, hogy k�zben a k�ny�k s�kj�ban t�lzottan felemelkedne. Tartsd a